CT, Kína és a neandervölgyiek füle

Úgy látszik, a Kína múltját kutatók mostanában a fülekkel vannak elfoglalva (lásd korábbi írásunkat a terrakotta hadsereg füleiről). A Xujiayao-i korai emberkoponyák új vizsgálata kimutatta, hogy hallójárataik a neandervölgyi emberére hasonlítottak, nem pedig a Homo sapiensére. Lehetséges, hogy a modern ember ősei és a neandervölgyiek keveredtek egymással. Sokkal valószínűbb, hogy eddig téves ismereteink voltak őseink anatómiájáról.

A fontosabb neandervölgyi és pre-neandervölgyi embermaradványok lelőhelyei az Óvilágban. Ábra: Király Attila

A PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) folyóiratban nemsokára megjelenik a cikk, ami a több, mint százezer éves modern emberi koponyáról készült mikro-CT felvételeket elemzi. „Abszolút meglepődtünk. Arra számítottunk, hogy a mai emberéhez hasonló elrendezést látunk majd a képeken, ehelyett tipikus neandervölgyi hallójáratokat találtunk. A vizsgálat kétségessé teszi, hogy ez a konstrukció valóban kizárólag utóbbi emberfaj sajátja” – mondja Erik Trinkaus antropológus professzor, a kutatás vezetője. A hasonlóság azért rendkívüli hír, mert a neandervölgyiek elterjedését csak Európában és a Közel-keleten sejtettük. Kelet-Ázsiában eddig nem volt ismert e fajra jellemző anatómiai képlet. Trinkaus szerint „a felfedezés az őskori emberek nagy vándorlásait és kapcsolatait egészen más fényben tünteti fel.” Az embermaradványokat összekötő egyenes vonalak helyét lassan a valóság szerteágazó útvesztői veszik majd át a térképeken.

Az emberi fül főbb részei, és a vizsgált régió (a belső fül csontos labirintusa) helyzete CT felvételeken. Ábra: Király Attila

A Xujiayao 15-ös koponya halántékcsontja és a vizsgált terület CT felvételei. Háttérben a lelőhely fotója. Ábra forrása: Institute of Vertebrate Paleontology and Paleoanthropology, Chinese Academy of Science

A belső fül félkörös járatai az egyensúlyozáshoz nélkülözhetetlen anatómiai rendszer részei. Az itt felgyűlt folyadék jelez, és segít nem elesni, mikor például futunk, lehajolunk, vagy elfordítjuk a fejünket. A Homo neanderthalensis hallójáratait eddig teljesen egyedinek gondolták, ami jól jött a sokszor rendkívül töredékes őskori embermaradványok azonosításánál. A Xujiayao 15-ös koponya ezt az eszközt tünteti el az antropológusok kezéből, aminek a következményei egyelőre beláthatatlanok. Első körben például szükséges lehet újravizsgálni a korábban talált eurázsiai előembercsontokat.

„Az ember eredetének kutatása mindig is ingoványos terület volt, és most még inkább az lesz. A CT vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy az embercsoportok a valóságban sosem az általunk megálmodott egyszerű minták szerint cselekednek” – mondja Trinkaus. „Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa nagyon messze vannak egymástól, egy lehetséges vándorláshoz [és a fajok keveredéséhez] több ezer évre van szükség. Kutatásunk újabb figyelmeztetés: egyetlen anatómiai jegy, egy kis DNS szakasz nem elég ahhoz, hogy az emberi evolúciót átfogó elméletek épüljenek rájuk.”