Még korábban érkeztünk!
A Nature magazin tegnap jelentette meg Tom Higham oxfordi régész új időrendi eredményeit. Kutatócsoportja Európa negyven régibb kőkori lelőhelyéről gyűjtött csontmintákat annak érdekében, hogy pontos korukat megállapítsák. A bonyolult radiokarbonos korvizsgálat (AMS) a neandervölgyi ősemberek eltűnését, és a modern ember európai megjelenését is az eddig ismertnél jóval korábbra keltezi.
A két faj együttélése továbbra is lehetséges maradt Európában, az új számítások szerint a 45-40 ezer évvel ezelőtti időszakban a neandervölgyiek és a modern emberek egymás mellett éltek – főleg a vén kontinens déli részén. Vagyis bőven volt idejük a szexre, ugyanis ez az egyik nagy kérdés a két fajjal kapcsolatban – a neandervölgyiek sorsa, a keveredés lehetősége. Utóbbira a mai napig nincs konkrét bizonyíték, de az elvi lehetőség az új eredmények fényében is adott marad. „Tetszik az ötlet” – mondja Higham – „hogy a neandervölgyiek nem tűntek el a föld színéről, hanem itt élnek bennünk”.
Az együttélés még korábbra tolása egyébként fontos kérdéseket vet fel az ősrégészek számára. Az évszázados, késhegyre menő „modern ember eredete és terjedése” vita egyik gyújtópontja, hogy három nagy változás körülbelül egy időre esik Európában:
- technológiai és kulturális változás (a középső paleolitikum és a felső paleolitikum régészeti kultúrái)
- demográfiai változás (a neandervölgyi emberek csoportjait a modern emberek csoportjai váltják fel a kontinensen)
- biológiai / genetikai változás (a Homo neanderthalensis eltűnése és a Homo sapiens megjelenése Eurázsiában)
Ha az új kormeghatározások helyesek és érvényesek, akkor a három változásból gyakorlatilag kettő korábbra tolódik. Ez esetben újra kell gondolnunk a biológiai és kulturális evolúció viszonyát a Föld ezen kis szeletén.
Most pedig következzen két videó a cikkről: egy Monopoly / oktató, és egy tudós / interjú. Ebből az is kiderül, hogy a modern ember életnagyságú figurája legalább kétszer olyan badass, mint a neandervölgyié.
