Hogy ölsz meg 86 mamutot?

Kutyákkal. Pat Shipman, a Pennsylvania Egyetem régészeti állattannal foglalkozó kutatója feltételezi, hogy a felső paleolitikum embere új, a korábbinál hatékonyabb vadászati módszereket fejlesztett ki, aminek újdonsült négylábú barátja is részese volt. Elmélete szerint ez a kooperáció is hozzájárult fajunk sikeréhez, a neandervölgyiek vesztéhez Európában.


Mamut mega-lelőhelyek

A jégkori ember és környezete kapcsolatát vizsgáló Stage Three Project adatai érdekes egybeesésre mutatnak rá. A felső paleolitikum (kb. 40-12 ezer évvel ezelőtt) kezdetén nem csak a Homo sapiens új jelenség Eurázsiában, de a táboraikban felhalmozott mamutcsonttömeg is. A kontinens korábbi lakói, a neandervölgyiek ugyan hasznosították az óriási emlős húsát, bőrét és csontját, de talán nem ilyen mennyiségben. A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) náluk a top hatban kap helyet a lovak, szarvasok és más nagykérődzők után, a sapiens listáján viszont gyakran az első helyre csúszik. Több tucat olyan lelőhelyüket ismerjük, ahol tízezrével fordulnak elő mamutcsontok – ezek a mamut mega-lelőhelyek.

Pat Shipman a mega-lelőhelyek kialakulására keres magyarázatot májusban közzétett cikkében. A kutatónő gondolatmenete a következő:

  • a mamutok ilyen mértékű hasznosítása a felső paleolitikum előtt nem jellemző
  • a csontok megnövekedett mennyisége hatékonyabb vadászat tanújele
  • a vadászat hatékonyságát két újítás garantálja: az összetett dobófegyverek megjelenése és az együttműködés félig-meddig háziasított kutyafélékkel
  • a mega lelőhelyek megjelenése egybeesik a modern Homo sapiens megjelenésével Európában – ők az újdonsült vadászok, az ő nyomaikról van szó
  • az új emberfaj, a hatékony vadászati stratégia, és a mamut mega-lelőhelyek terjedése trendszerű, fokozatosan halad nyugatról kelet felé Eurázsiában
  • a terjedés a kontinens korábbi lakóit, a neandervölgyi embereket szorítja ki
  • mert a Homo neanderthalensis nem tudta olyan hatékonyan hasznosítani környezetét, mint a modern ember

Az okfejtés tehát korántsem csak a kutyákról szól. Shipman a modern ember terjedésének és a neandervölgyi ember eltűnésének lehetséges okairól beszél. A Homo sapiens adaptív előnyökkel érkezik Afrikából Eurázsiába; az előnyök egyik tanújele a mamut mega-lelőhely. Ahogy a sikeres vadász modern ember a nagy keleti sztyeppék felé veszi az irányt, úgy szorítja ki a béna vadász neandervölgyieket. A Stage Three Projekt adatbázisát bújva a következő kérdéseket tettem fel:

  • a mega-lelőhelyek tényleg csak vadászat nyomai lehetnek?
  • a mega-lelőhelyek terjedése tényleg trendszerű?
  • a neandervölgyiek tényleg ilyen élhetetlenek voltak?

Mamutmaradványok datált régészeti kontextusban a Stage Three Project adatbázisából

A lelőhelyek listája nem teljes, csak azok szerepelnek, ahonnan közölt faunalista létezik, és ezt a projekt bedolgozta az adatbázisába. A 97 állattani minta 83 különböző korú megtelepedésből / rétegből származik, amik 77 lelőhelyen oszlanak szét a térben. A mintákat felsoroló Google munkalap itt látható. Lelőhelyek és időrend összefüggéseit ezen az ábrán találod.


A vadászat kérdése

A mamut nagy méretű és veszélyes állat lehetett: meg kellett közelítened ahhoz, hogy vastag bundáját és bőrét átszúrva komoly sebet ejts rajta, vagy legalábbis egy szakadékba tereld. A nyugat-afrikai erdőket lakó aka pigmeusok például a lényegesen kisebb erdei elefántot csapatban és nagy veszélyek árán tudták levadászni. A hajtók egy kis gödörhöz vezették az állatot, amiben a legrátermettebb vadász (vagy az, aki a legrövidebbet húzta?) feküdt. Lándzsájával felfelé döfve ő ejtett erősen vérző sebet a puha hasfalon. A példa ugyan modern, de érzékletes. Egy mamut elejtéséhez, szállításához, feldolgozásához átgondolt stratégiára, csapatmunkára és hatékony eszközökre lehetett szükség.

Régóta zajló vita a régészek körében, hogy az őskor embere milyen módon jutott a lelőhelyeken talált mamutcsontokhoz, és mire használta őket. Ahhoz nem fér kétség, hogy képes volt elejteni az óriás emlőst. A szibériai Lugovszkojéban (13 465 ± 50 BP, KIA-19643) egy hátcsigolyán ütött lyukat kőfegyver, aminek kis töredékei a sebben maradtak. Szintén Szibériában, a Yana folyó mentén összegyűlt mamutcsontokon is vadászfegyverek ejtettek sebet. A 29-27 ka BP korú (majdnem 32 ezer éves) lelőhelyen kőhegyet és csonthegyet is találtak lapockacsontokba ágyazódva.

Persze nem csak lándzsával a kézben lehet mamuthoz jutni. Az őskori fusi megoldás a már elhullott állatokból gazdálkodni, amit a „dögevés” szavunk kissé pejoratív módon adna át – fordítsuk inkább gyűjtögetőnek a „scavenger”-t. A frissen elhullott állatokból mi fogalmaink szerint is ehető húst lehet kinyerni. A csontvelő megfelelő körülmények között akár három évvel az állat pusztulása után is fogyasztható.

Sok kutató szerint a csont volt a real deal. A mindenki számára ismerős művészi faragványokon kívül használták eszközök és fegyverek készítéséhez, de tüzelő- és építőanyagnak is. A levadászott állatok húsát persze biztos nem dobták ki, de ugyanekkora fehérjeadagot kisebb rizikóval is be lehetett szerezni, például rénszarvasok elejtésével. Az értékes csont beszerzéséhez viszont nem szükséges vadászat, elég az elhullott állatok csontjainak összegyűjtése. A mega-lelőhelyek e logika szerint elsősorban a természetes csontdepók közelében alakultak ki.

Az igazság az, hogy a mega-lelőhelyeket vadászatra és a gyűjtögetésre is alkalmas helyeken találjuk. A táborok többsége vízpartokhoz közeli magaslatokon helyezkedett el. Az emberek itt nyomon követhették az állatok vonulását, és elég közel voltak a mamut-mennyországnak számító nyitott, vizenyős rétekhez A nagy csordák vonulásakor volt mire vadászni, de az elhullott csontok is jó állapotban maradtak meg ebben a környezetben.

A vadászat-vagy-gyűjtögetés azért ilyen nehezen eldönthető kérdés, mert nagyon kevés konkrét bizonyíték létezik vadászatra a leletanyagban. Az emberi beavatkozás nem szükségszerűen hagy nyomot a csontokon vagy a csontok elrendeződésében. Ehhez jön még az a bizonytalanság, hogy szinte sosem lehet megállapítani egy mamut mega-lelőhely használatának pontos időtartamát. A címben emlegetett 86 mamut csontjai egyszerre, fél év alatt, egy év alatt, vagy száz év alatt gyűltek össze a csehországi Milovicében?

Ha fél év alatt gyűltek össze, akkor itt vadászokra gyanakodhatunk, akik rendesen megtizedelték az állományt a szezon idején. Száz év mellett már bármi elképzelhető: szép lassan összehordták a csontokat a környékről, vagy évente egyszer legbátrabb vadász versenyt rendeztek? A jelenlegi konszenzus az, hogy a mega-lelőhelyek kialakulása nem egyöntetű folyamat Eurázsiában, és egy nagy halom mamutcsont a helyi viszonyok fényében többféleképp is értelmezhető.


Vadászat és korfák

Shipman a mega-lelőhelyek kialakulását vadászat eredményének tekinti, két okból. 1. ok: a korábbi korszakok lelőhelyein nincs sok mamut. Az, hogy a felső paleolitikumban megugrik a mamutcsontok száma, szerinte hatékonyabb vadászattal magyarázható. 2. ok: ahol sok a mamutcsont, ott általában sok a kutyafélék (farkas és sarki róka) csontja is. A kettő talán összefügg, az összefüggés pedig az lehet, hogy a kutyafélék a vadászatot segítik. A hajtásban és bekerítésben vesznek részt, és/vagy a frissen elhullott tetemeket őrzik az ember számára.

A vadászat hipotézis tesztelésére a cikk ugandai és zimbabwei nemzeti parkok elefántjait hívja segítségül. Hosszú évek megfigyelései alapján ma ismerjük az afrikai elefántcsordák mortalitási jellemzőit (kik, hogyan, mikor és miért halnak meg). Más és más az elhullott állatok korösszetétele, ha minden a normális rendben halad, ha természeti katasztrófa – például szárazság – sújtja a vidéket, vagy ha vadászok tizedelik meg a csordát.

Kézenfekvő, hogy az ismert csontdepók mamutjainak korösszetételét ezekkel az adatokkal vessük össze. Shipman tizenhat mega-lelőhelyéről részletes leírást találtok ebben a bejegyzésben. Az ezek közül felhasznált nyolc lelőhely statisztikái vegyes képet mutatnak. Hat esetben a csontok fokozatosan, hosszú idő alatt gyűlhettek össze (Krakkó-Spadzista, Langmannersdorf, Mezsirics, Milovice, Předmostí és Judinovo). Berelekhben és Mezinben a mamutok a katasztrófa vagy vadászat forgatókönyvek szerint pusztultak el. Pusztán a korösszetétel elemzése alapján tehát a vadászat szerepe nem értékelhető a mega-lelőhelyek kialakulásában.


Mamut mega-lelőhelyek: mamutmérce

 


Shipman Kolmogorov-Smirnov (K-S) próbákat használ a minták elemzéséhez, ami több szempontból is jó választás. Nem parametrikus teszt, ami a normális eloszlástól távol eső régészeti csontanyag felhalmozódásához illik. Kis esetszámra is alkalmazható, itt pont ez a helyzet. Rangskálán is működik – ilyenen helyezkednek el a mamutok egymástól függő korcsoportjai.

A módszer tehát jól passzol a vizsgálathoz, de vannak hátrányai is: főleg az, hogy nem túl pontos. Legalább 25, de inkább 40 eset kell ahhoz, hogy a K-S stabilan működjön. Lássuk tehát pontosan, hogyan áll össze a cikkben használt mega-lelőhely minta:

  • a teljes populációt a Stage Three Projekt adatbázisában szerepelő lelőhelyek képviselik. Az adatbázis nem tartalmaz minden mamutcsontos régészeti lelőhelyet, csak azokat, amik a 3. oxigén izotópos stádiumra (OIS3) esnek, illetve néhányat az OIS2 szakaszból. Azok a lelőhelyek sem szerepelnek itt, amiket kb. 2000 óta találtak/publikáltak/dolgozták fel állattani anyagukat. Olyan mega-lelőhelyek esnek így ki, mint pl. az ukrajnai Gonci (Gontsy, Ginsi, Гінці)
  • ezen belül azok a lelőhelyek, amikről létezik korcsoportos bontásban közzétett faunalista
  • ezen belül azok a lelőhelyek, amiket Shipman mega-lelőhelyeknek nevez, vagyis a minimális egyedszám (MNI) 7.
  • ezen belül azok a lelőhelyek, amiknél elegendő az egyedszám a K-S próbához, vagyis az MNI legalább 25

A minta régészeti lelőhelyei: Berelekh (Бёрёлёх, Oroszország), Krakkó Spadzista B (Kraków ulicą Spadzistą, B, Lengyelország) Langmannersdorf A és B (Ausztria), Mezsirics (Межіріч, Ukrajna), Mezin (Мезін, Ukrajna), Milovice I (Csehország), Předmostí (Csehország), Yudinovo (Юдіново, Ukrajna).

A minimális egyedszám szinte publikációnként más és más, ezt tapasztalhatjátok ebben a bejegyzésben is. Ennek egyik oka, hogy az MNI érték kiszámolására többféle módszer létezik, ami eltérő eredményeket produkál. Předmostí legalább ezres egyedszáma például a sok mamutfognak köszönhető, más csontelemek kevésbé jól reprezentáltak a ma ismert leletanyagban. Milovicében épp a fogak hiányoznak, itt más vázelemek képviselik az egyedeket. A csontok száma tehát folyamatosan ingadozik. A minta nagysága feltárásonként nő, egyesek több felszínt vagy több réteget is egy mintának tekintenek, mások meg nem. Az sem példa nélküli eset, hogy a csontok szétszóródnak, elkallódnak, lekopik a számozás – vagy be sem kerülnek a raktárba.

Az elefánt statisztikák két helyről származnak. Zimbabwében Haynes figyelte meg a szárazság miatt tömegesen elpusztuló, illetve a levadászott állatokat. A két minta korösszetétele eltér egymástól, a korcsoportok tizenkét évenként követik egymást. Az ugandai adatok Saunderstől származnak, aki tíz éves határokat alakított ki a korcsoportok között. A nyolc régészeti lelőhely mamutcsontjaiból ötöt Haynes, hármat Saunders módszere alapján közöltek a szakirodalomban, így Shipman is kettős mérce szerint kellett, hogy dolgozzon. A mellékelt diagramokon ezeket az adatokat ábrázolom.

Zölddel színeztem a Saunders által megfigyelt élő csorda korösszetételét, valamint három lelőhely: Berelekh, Mezin és Mezsirics adatait. A Berelekh mamut korprofil nem különbözik az elefántokétól (K-S D =0.8, p > 0.01), sem a mezini mamutoktól (D = 0.6, p > 0.01). A mezini profil nem különbözik az elefánt korfától (D = 0.64, p > 0.001). A Berelekh profil statisztikailag különbözik a mezsiricsitől (D = 2.52, p < 0.001) és a mezinitől is (D = 1.98, p < 0.001).

A berelekhi és mezini mamutok tehát teljes csordák, vagy válogatás nélküli, ismétlődő vadászatok áldozatai, a mezsiricsi profil pedig egy sor különböző eseményt reprezentálhat.

Narancssárga a Haynes vizsgálatából ismert két elefántpopuláció, és a többi régészeti lelőhely. Az elefántoknál az egyik csoport szárazság miatt, fokozatosan elpusztult csorda, a másik a rendszeres állományritkítások áldozataiból áll. A szomjan halt egyedek között aránytalanul sok a fiatal, a ritkítottaknál a középkorú egyedek száma nagyobb. A két populáció között jelentős a statisztikai különbség (K-S D = 2.4, p > 0.001).

Milovice I., Predmostí, Krakkó – Spadzista, Langmannersdorf és Judinovo korösszetételei mindkét modern elefánt populációtól különböznekk (p > 0.01). Mindegyik lelőhely anyaga különbözik a másikétól is (p > 0.01), kivéve az egymás után következőket az x tengelyen, balról jobbra. Predmostí csak Krakkó – Spadzistára hasonlít (D = 0.128, p > 0.10) Krakkó – Spadzista csak Predmostítól és Langmannersdorftól nem különbözik jelentősen (D = 0.128, p > 0.10). Langmannersdorf minden lelőhelytől különbözik, kivéve Krakkót, Milovice I-et (D = 0.41, p > 0.10) és Yudinovo-t (D = 0.54, p > 0.10).


Brooklyn 99 statistics


Új vadászati stratégiák terjedése

A cikknek azonban nincs vége, annak ellenére, hogy a szerző által végzett teszt szerint nem beszélhetünk kizárólagosan vadászatról. Shipman elméletének második lépcsője, hogy az osztrák lelőhelyek néhány mamutjától Szibéria leölt csordái felé vezető trend új vadászati módszerek átörökítését és tökéletesedését tükrözi, miközben a modern ember lassan belakja egész Eurázsiát.

Milyen trendről van szó? Váratlan eredménye a statisztikai vizsgálatnak, hogy egy lelőhely csontanyagának összetétele nem igazán emlékeztet a többiére, csak a vele időben és térben szomszédosra (legalábbis Shipman szerint). A hasonlóságok láncolata térben nyugatról keletre, időben régitől a fiatalabb lelőhelyek irányába tartó trendet rajzol ki. A modern ember európai térhódítását a mamut mega-lelőhelyek terjedése jelzi a régészeti anyagban.

Ez a trend nem létezik. Shipman ábrájára tekintve könnyű belátni, miért. A lelőhelyek ebben a földrajzi sorrendben következnek: Csehország – Lengyelország – Ausztria – Csehország – Ukrajna. A hasonló korösszetételű minták tehát nem követik egymást sem időben, sem térben. Ha a trend valós lenne, akkor a vizsgálatból kihagyott oroszországi és ukrajnai mega-lelőhelyeknek fiatalnak kellene lenniük. Ez sem így van. Az olyan emblematikus példák, mint Kosztenki első mamutcsont kunyhói, vagy Jakutföld korai lelőhelyei 29-27,000 évesek is lehetnek.


Mamut mega-lelőhelyek: Shipman és a földrajz

A Shipman cikk lelőhelyeiről teljes leírást olvashatsz másik bejegyzésünkben: Lássuk a mamutokat!


Mi a helyzet az új vadászati módszerekkel? A nagyobb hatótávolságú, összetett dobófegyverek és a háziasított kutyafélék terjedése valószínűleg a modern ember terjedéséhez kötődik. Jelenlegi ismereteink szerint ezeket a Homo sapiens alkalmazta először széles körben.

 „A kutyák nyomra vezetik a vadászt, és fenyegető viselkedésükkel egy helyben tartják a prédát. Ez a vadászat sikerének esélyét növeli. A nagy testű kutyák ezen kívül segítenek hazavinni a zsákmányt, vagy őrizni az elejtett vadat más ragadozók elől, így a vadászok az elejtés helyén is nyugodtan tábort üthetnek. Ha az ember együttműködik a kutyákkal, sikeresebb lesz: több proteinhez és zsírhoz jut, kevesebb energiát pazarol el, vagyis a reprodukciós esélyei javulnak.” [Shipman 2014]

Shipman az elmúlt évek „kutyás” irodalmából több elgondolkodtató példát is említ. Mietje Germonpré és munkatársai Goyet, Predmostí, Mezin és Mezsirics állattani anyagában ismertek fel a háziasítás kezdeti stádiumában lévő farkascsontokat (morfológiai kutatás). Hervé Bocherens és Dorothée Drucker a csehországi Predmostí farkasait vetette izotópos vizsgálat alá. A testalkatukban a háziasítás jegyeit viselő egyedek étrendje más volt, mint a többié. Talán emberek etették őket. Olaf Thalmann kutatócsoportja egy széleskörű genetikai vizsgálat során arra a következtetésre jut, hogy a ma ismert kutyák háziasítása 18-35 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett Európában.

Vita tárgya, hogy ezek az őskori európai állatok milyen genetikai kapcsolatban állnak a ma élő kutyákkal. Valószínű, hogy az embert kísérő, félig-meddig háziasított egyedekről van szó, akik végül nem örökítették át az utókornak megszelidített génjeiket. Ha úgy tetszik, ők az első háziasítási kör prototípusai, de nem a ma élő kutyák ősei.

A probléma annyi, hogy nincs egyértelmű összefüggés az új vadásztechnikák megjelenése és a mamut mega-lelőhelyek terjedése között. A mamutcsontok felhalmozódása nem csak vadászat eredménye lehet; a csontok olyan lelőhelyeken is felhalmozódhatnak, ahol ezek a technikák nem jelennek meg, ezek a technikák pedig olyan lelőhelyeken is megjelennek, ahol nincs sok mamutcsont. Mivel a mega-lelőhelyek terjedése sem úgy zajlik, ahogy Shipman ábrája bemutatja, a hatékony vadászati technikákról és a kutyákról szóló eszmefuttatás légüres térbe kerül. Ettől függetlenül érdekes.


Éhezők viadala
„A mamutok halálának helyéhez közel feltűnő táborokat a (részben) háziasított kutyák és összetett dobófegyverek segítségével vadászó modern emberek hagyták hátra. Az új eszközök és a kutyákkal való együttműködés a Homo sapiens túléléséhez, és a Homo neanderthalensis kihalásához vezethetett.” [Shipman in press].

Shipman eredményeit bajosan köthetjük össze olyan horderejű kérdésekkel, mint a Homo sapiens és neanderthalensis viszonya. A két emberfaj közé a szerző markáns határvonalat húz, és végeredményben a modernek győzelméhez vezető stratégiáról beszél. Ez a feltételezést a cikkben közölt állattani adatok nem támasztják alá, a következő, egymással összefüggő tényezők miatt:

A mamut mega-lelőhely és a hatékony vadászati stratégia nem egymást feltételező jelenségek

Az eddigiek alapján kijelenthető, hogy a mega-lelőhelyek kialakulásának nincs egységes oka. Gyűjtögetés, vadászat, vagy a kettő kombinációi egyaránt hozzájárulhattak a nagy csontdepók kialakulásához. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Eurázsia paleolitikus lelőhelyeinek többségén kevés a mamutcsont, függetlenül attól, hogy az „ügyes vadász” Homo sapiens vagy a „béna vadász” neanderthalensis hagyta maga után.

Annak az elvi lehetőségét nem zárhatjuk ki, hogy a kutyák az elpusztult – bármilyen okból elpusztult – mamutok tetemeit őrizték az ember számára. Ezt a lehetőséget úgy lehet a legjobban tesztelni, ha mindenféle állatfaj mega-lelőhelyein megvizsgáljuk a háziasítottnak tűnő kutyafélék jelenlétét.

A mamut mega-lelőhelyek megoszlása nem egyezik a Homo sapiens faj feltételezett terjedésével

A cikkben felvázolt terjedési trend Közép-Európában indul, és kelet felé halad. Egy szó sem esik arról, hogy nyugaton miért nem nagyon találhatók mamutcsont depók a Homo sapiens táboraiban. Itt miben nyilvánul meg a feltételezett adaptív előny, ami a neandervölgyiek kiszorulásához vezetett?

A mega-lelőhelyek és a modern emberek időbeli terjedése is más. Az első anomália, hogy a modern ember érkezése előtt is léteznek mega-lelőhelyek. Ilyen a cikkben említett Molodova, de a magyarországi Tata-Porhanyóbánya is, ahol legalább 7 fiatal egyed csontjai kerültek elő. Tata az ásatók szerint kb. 90-100 ezer éves lelőhely, a neandervölgyi ember települése.

A következő anomália a modern emberek megjelenése, és az első általuk hátrahagyott mamuthalom között feszül. Ma úgy gondoljuk, hogy őseink legalább 42 ezer éve élnek a vén kontinensen. Vogelherd, a legkorábbi említett mamut-megalelőhely 33 ezer éves. Ha Shipman logikáját követjük, akkor a modern ember terjedésének első tízezer évében pont az a fejlett vadászati stratégia nem látszik, ami a terjedést elősegíti.

Az utolsó anomália a már említett Yana és a többi orosz lelőhely. Ezek egyidős lehetnek Csehország legkorábbi mamut mega-lelőhelyeivel. Ha a modern ember fokozatosan terjedt kelet felé, és a terjedést a mamut-megalelőhelyek jelzik nekünk, akkor itt valami nem stimmel.

A mamut nem lehet a környezethasznosítás hatékonyságának mértékegysége

A mamutcsontok felhalmozódásának okait, jelentőségüket a környezeti feltételek és más lelőhelyek viszonylatában értékelhetjük, ami a cikkben elmarad. Hatékonyabb gazdasági stratégia a mamutok elejtése, mint mondjuk mókusra vadászni, vagy épp mogyorót gyűjteni? A válasz, hogy attól függ. Minden tájnak vannak sajátos adottságai, növényei és állatai. Burgundia, a Morva-medence, a Duna völgye, vagy a kelet-európai síkság más és más megélhetési lehetőségeket kínál. Ugyanilyen változó a kínálat évszakonként, a jobb és rosszabb években, de a késő pleisztocén klímafázis hidegebb és enyhébb időszakaiban is. A ma megtalált lelőhelyek az őskori tájhasználat szerteágazó rendszerének csupán kis ablakai, a rendszerből pedig keveset értünk még.

A Stage Three Projektet vezető Stewart is az ökológiai tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet. A mamutok jelenlétét a felső paleolitikum lelőhelyein vadászat eredményének tekinti, a kevesebb mamutot a középső paleolitikumban viszont nem sikertelen vadászattal magyarázza. „[A középső paleolitikumban] felülreprezentált fajok inkább a neandervölgyiek földrajzi és klimatikus preferenciáit tükrözik, nem pedig a vadászatkor preferált fajokat.” [Stewart 2004:184]

A neandervölgyi faj majdnem háromszázezer éven keresztül sikeresen alkalmazkodott a változó környezethez, nyomai megtalálhatók az Uráltól a Karmel-hegyig. Hatékony gazdasági stratégiákat alkalmazott, aminek a mamutsztyeppen a mamut nagyarányú feldolgozása is része volt, más környezetben, például Nyugat-Európában pedig nem.

Ugyanez igaz a modern emberre. Délnyugat-Németországban mindkét emberfaj ugyanazokat az állatokat preferálta az évezredek során. Az Ach és a Lone folyók szűk völgyeiben a ló és a rénszarvas fogyasztása volt kézenfekvő, hiszen ezek az állatok vonultak errefelé. Ebben a miliőben épp a mamutvadászat tűnik energiapazarlásnak, a Vogelherd-barlang sapiens lakói pedig pontosan ezt tették annak ellenére, hogy fő táplálékforrásuk a vadló volt. A 28 mamut csontjainak begyűjtését az optimális energiagazdálkodás egyenes vonalú elméleteit kijátszó tényező magyarázhatja, amit az aurignaci kultúra technológiai (csonteszközök, prém?) és szimbolikus igényei (kisplasztikák) jelenítenek meg.

A mamut hasznosításában kulturális tényezők is szerepet játszanak

Vogelherd egy teljesen más síkra tereli a mamut mega-lelőhelyek szerepét. A mai lelőhelyek kialakulását nem csak környezeti viszonyok, hanem ez egykor élt emberek döntései befolyásolják. Hiedelmek, tabuk, őskori viták és ízlés is tükröződnek a leletekben. A csontanyag mennyisége és összetétele nagyban függ a szereptől, amit a feltárt tábor eredetileg betöltött az őskori közösség gazdaságában, társadalmában, és hiedelmeinek térképén.


Összegzés

A mamut mega-lelőhelyek összefüggések nélküli vizsgálata, az elhullott egyedek korösszetétele önmagában nem elég a cikkben felvázolt hipotézisek teszteléséhez. A lelőhelyek kialakulásának okáról nem születik határozott válasz. Megalapozatlan feltételezés, hogy a mamutcsont depó olyan hatékony gazdasági stratégia tanújele, amivel a modern ember rendelkezett, a neandervölgyi pedig nem. A modern ember és a mega-lelőhelyek szinkron terjedésének hipotézise hibás.

Mindez nem mond ellent annak a feltételezésnek, hogy a kutyákat háziasították, vagy hogy egyre kifinomultabb vadászati stratégiákat örökítettek egymásra a generációk. Az is nyilvánvaló, hogy a modern ember valamit jobban csinált (vagy szerencsésebb volt), mint a neandervölgyi ember. A kutyákkal való együttműködés Shipman által felsorolt előnyei egyszerűen benne vannak a pakliban, de a cikkben sorra vett komponensek között nehéz bizonyítható összefüggésekre lelni. A szerző a további kutatásokat szorgalmazza a kutyákkal kapcsolatban. Talán erre van szükség a mega-lelőhelyek kialakulásának magyarázatához.

Az ukrán Lioudmila Iakovleva elmélete más hangsúlyokkal beszél a lelőhelytípus kialakulásáról, a fogyasztás mozzanataira koncentrál. A mamut körül összpontosuló gazdasági-kulturális rendszert feltételez, ami speciális környezeti feltételekkel kölcsönhatásban, meghatározott helyen és időben jött létre. A mega-lelőhelyekben nem evolúciós magyarázatokat, hanem történeti folyamatokat keres.

Az igazán nagy táborok elterjedése megfigyelése szerint behatárolt: a Morva-kapu és a Duna mentén a korai gravetti kultúra idejében (kb. 28-26,000 BP), a Dnyeszter, Dnyeper és Don folyók vidékén a gravetti (kb. 24-21,000 BP) és az epigravetti (15-14,000 BP) korában bukkannak fel.

A táborokat szurdokok szomszédságában, dombok vagy vízparti teraszok lejtőin találjuk. Itt jó kilátás nyílt a vonuló csordákra, a közelben pedig sokszor természetes eredetű mamutcsont depók is felgyűltek, ahonnan könnyű a nyersanyag beszerzése. Jellemző, hogy a lelőhelyeken vadászott és gyűjtött mamutmaradványok egyaránt előfordulnak, felhasználásuk pedig széleskörű.

Az említett régiók kisebb lelőhelyei többnyire időszakos tanyák, ahol valamilyen speciális tevékenység folyt. A nagy táborok központi jelentőségű helyek lehettek, szinte egész évben lakták őket, és sokféle tevékenység nyomai fennmaradtak. A kőpattintás és élelemfeldolgozás mellett raktározás, ruhakészítés, csontmegmunkálás zajlott. A mamutcsont anyagban szinte mindenhol található kidobott ételmaradék, húsraktár, csontraktár, eltüzelt törmelék, műhelyhulladék, félkész nyersanyag, dárdahegy és más eszközök. Nem ritka a gyöngyékszer, művészi faragvány, festékpaletta, építmény és sírboltozat sem. A mamut erőforrás, ami ezerféleképp felhasználható.

A mega-lelőhelyeken összesűrűsödnek az események. A mamutvadászat csoportos cselekvés, alkalom arra, hogy a vándorló családok találkozzanak. Nem csak élelemszerzésről lehetett szó, hanem osztozkodásról, lakomáról, tárgyak és tapasztalatok cseréjéről, párválasztásról, sőt, érintkezésről a halottak világával. Ezek a nagy táborok „totális társadalmi aktusok” helyszínei. A mamutnak bérelt helye volt ezeknek az embereknek a mindennapi életében, önkifejezésében és hiedelmeiben. Talán ez lehet különbség. Egyelőre ez az összetett, társadalmi strukturáló szerep nem látszik a neandervölgyi táborok mamutjai körül.

Ez a bejegyzés írja le részletesen az itt említett lelőhelyeket: Lássuk a mamutokat!

Itt egy összesítő térkép a lelőhelyekről és kronológiai helyzetükről: Mamutmaradványok régészeti kontextusban – ábra

A térképhez tartozó adatbázis ezen a Google táblán található: Mamutmaradványok régészeti kontextusban – adatok

A Stage Three Projekt adatbázisai honlapjukon keresztül hozzáférhetők itt: http://www.esc.cam.ac.uk/research/research-groups/oistage3

A radiokarbonos dátumokhoz és a lelőhelyek földrajzi helyzetéhez kiváló adatbázisokkal szolgál a Radiocarbon Palaeolithic Europe Database, amit Pierre Vermeersch gondoz a leuveni egyetemen: http://ees.kuleuven.be/geography/projects/14c-palaeolithic/

1 Beck Jr., R. A., Bolender, D. J., Brown, J. A. and Earle, T. K. (2007). Eventful Archaeology: The Place of Space in Structural Transformation. Current Anthropology 48: 833–860.

Cikk letöltése

2 Discamps, E., Jaubert, J. and Bachellerie, F. (2011). Human choices and environmental constraints: deciphering the variability of large game procurement from Mousterian to Aurignacian times (MIS 5-3) in southwestern France. Quaternary Science Reviews 30: 2755–2775.

Cikk letöltése

3 Germonpré, M., Sablin, M., Khlopachev, G. A. and Grigorieva, G. V. (2008). Possible evidence of mammoth hunting during the Epigravettian at Yudinovo, Russian Plain. Journal of Anthropological Archaeology 27: 475–492.

Cikk letöltése

4 Germonpré, M., Sablin, M. V., Stevens, R. E., Hedges, R. E. M., Hofreiter, M., Stiller, M. and Després, V. R. (2009). Fossil dogs and wolves from Palaeolithic sites in Belgium, the Ukraine and Russia: osteometry, ancient DNA and stable isotopes. Journal of Archaeological Science 36: 473–490.

Cikk letöltése

5 Iakovleva, L., Djindjian, F., Maschenko, E. N., Konik, S. and Moigne, A.-M. (2012). The late Upper Palaeolithic site of Gontsy (Ukraine): A reference for the reconstruction of the hunter–gatherer system based on a mammoth economy. Quaternary International 255: 86–93.

Cikk letöltése (academia.edu)

6 Péan, S. C. and Patou-Mathis, M. (2003). Taphonomy of mammoth sites. In J. W. F. Reumer J. de Vos and D. Mol (eds.), Advances in Mammoth Research: Proceedings of the Second International Mammoth Conference Rotterdam, 16-20 May 1999, Backhuys, Rotterdam, pp.331–346.

Cikk letöltése

7 Shipman, P. (2014). How do you kill 86 mammoths? Taphonomic investigations of mammoth megasites. Quaternary International (in press)

Cikk letöltése (academia.edu)

8 Stewart, J. R. (2004). Neanderthal–modern human competition? A comparison between the mammals associated with Middle and Upper Palaeolithic industries in Europe during OIS 3. International Journal of Osteoarchaeology 14: 178–189.

Cikk letöltése

9 Villa, P. and Roebroeks, W. (2014). Neandertal Demise: An Archaeological Analysis of the Modern Human Superiority Complex. PLoS ONE 9: e96424.

Cikk letöltése

1 Abramova, Z. A., Grigorieva, G. V. and Zaitseva, G. I. (2006). The age of upper Paleolithic sites in the middle Dnieper River basin of Eastern Europe. Radiocarbon 43: 1077–1084.

Cikk letöltése

2 Van Andel, T. H., Davies, W. and Weninger, B. (2003a). The Human Presence in Europe during the Last Glacial Period I: Human Migrations and the Changing Climate. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute for Archaeological Research, Oxford, pp.31–56.
3 Van Andel, T. H., Davies, W., Weninger, B. and Jöris, O. (2003b). Archaeological Dates as Proxies for the Spatial and Temporal Human Presence in Europe: a Discourse on the Method. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute for Archaeological Research, Oxford, pp.21–31.
4 Anikovich, M. V., Sinitsyn, A. A., Hoffecker, J. F., Holliday, V. T., Popov, V. V., Lisitsyn, S. N., Forman, S. L., Levkovskaya, G. M., Pospelova, G. A., Kuz’mina, I. E., Burova, N. D., Goldberg, P., Macphail, R. I., Giaccio, B. and Praslov, N. D. (2007). Early Upper Paleolithic in Eastern Europe and Implications for the Dispersal of Modern Humans. Science 315: 223–226.

Cikk letöltése

5 Antl, W. (2013). The inventory of archaeological horizon 4 and 3 and the loess section of Grub/Kranawetberg, a Gravettian camp site in Lower Austria. E&G – Quaternary Science Journal 62: 120–126.

Cikk letöltése

6 Antl-Weiser, W. (2008). Grub/Kranawetberg and Ollersdorf/Heidenberg (Lower Austria) – two Gravettian camp Sites in Eastern Austria. Wiss. Mitt. Niederösterr. Landesmuseum 19: 59–78.

Cikk letöltése

7 Banks, W. E., d’ Errico, F., Peterson, A. T., Vanhaeren, M., Kageyama, M., Sepulchre, P., Ramstein, G., Jost, A. and Lunt, D. (2008). Human ecological niches and ranges during the LGM in Europe derived from an application of eco-cultural niche modeling. Journal of Archaeological Science 35: 481–491.

Cikk letöltése

8 Banks, W. E., d’ Errico, F. and Zilhão, J. (2013). Human–climate interaction during the Early Upper Paleolithic: testing the hypothesis of an adaptive shift between the Proto-Aurignacian and the Early Aurignacian. Journal of Human Evolution 64: 39–55.

Cikk letöltése (academia.edu)

9 Bartošíková, Z. and Přichystal, A. (2003). The stone industry of the Gravettian site of Pavlov I (Břeclav district, Moravia) – the south–eastern part of the excavation area. Archeologické rozhledy 55: 59–67.
10 Basilyan, A. E., Anisimov, M. A., Nikolskiy, P. A. and Pitulko, V. V. (2011). Wooly mammoth mass accumulation next to the Paleolithic Yana RHS site, Arctic Siberia: its geology, age, and relation to past human activity. Journal of Archaeological Science 38: 2461–2474.

Cikk letöltése

11 Beck Jr., R. A., Bolender, D. J., Brown, J. A. and Earle, T. K. (2007). Eventful Archaeology: The Place of Space in Structural Transformation. Current Anthropology 48: 833–860.

Cikk letöltése

12 Benazzi, S., Douka, K., Fornai, C., Bauer, C. C., Kullmer, O., Svoboda, J., Pap, I., Mallegni, F., Bayle, P., Coquerelle, M., Condemi, S., Ronchitelli, A., Harvati, K. and Weber, G. W. (2011). Early dispersal of modern humans in Europe and implications for Neanderthal behaviour. Nature 479: 525–528.
13 Beresford-Jones, D. G., Johnson, K., Pullen, A. G., Pryor, A. J. E., Svoboda, J. and Jones, M. K. (2010). Burning wood or burning bone? A reconsideration of flotation evidence from Upper Palaeolithic (Gravettian) sites in the Moravian Corridor. Journal of Archaeological Science 37: 2799–2811.

Cikk letöltése (Researchgate)

14 Beresford-Jones, D., Taylor, S., Paine, C., Pryor, A., Svoboda, J. and Jones, M. (2011). Rapid climate change in the Upper Palaeolithic: the record of charcoal conifer rings from the Gravettian site of Dolní Vĕstonice, Czech Republic. Quaternary Science Reviews 30: 1948–1964.

Cikk letöltése

15 Bocherens, H. and Drucker, D. G. (2006). Dietary competition between Neanderthals and Modern Humans: insights from stable isotopes. In N. J. Conard (ed.), When Neanderthals and  Modern Humans Met, Kerns Verlag, Tübingen, pp.129–143.

Cikk letöltése (academia.edu)

16 Bocquet-Appel, J.-P., Demars, P.-Y., Noiret, L. and Dobrowsky, D. (2005). Estimates of Upper Palaeolithic meta-population size in Europe from archaeological data. Journal of Archaeological Science 32: 1656–1668.

Cikk letöltése

17 Borziac, I., Chirica, V., Valeanu, M.-C. and Costas, C. (2006). Culture et sociétés pendant le paleéolithique supérieur a travers l’espace Carpato – Dniestréen, Institutul European Press, Iasi.

Könyv letöltése

18 Bosch, M. D. (2012). Human–Mammoth dynamics in the mid-Upper Palaeolithic of the middle Danube region. Quaternary International 276–277: 170–182.
19 Bosch, M. D., Nigst, P. R., Fladerer, F. A. and Antl-Weiser, W. (2012). Humans, bones and fire: Zooarchaeological, taphonomic, and spatial analyses of a Gravettian mammoth bone accumulation at Grub-Kranawetberg (Austria). Quaternary International 252: 109–121.

Cikk letöltése

20 Brown, S. K., Darwent, C. M. and Sacks, B. N. (2013). Ancient DNA evidence for genetic continuity in arctic dogs. Journal of Archaeological Science 40: 1279–1288.

Cikk letöltése

21 Bruguière, R., Fontana, L. and Oliva, M. (2009). Mammoth procurement and exploitation at Milovice (Czech Republic) New data for the Moravian Gravettian. In L. Fontana F.-X. Chauvière and A. Bridault (eds.), In Search of Total Animal Exploitation. Case Studies from the Upper Palaeolithic and Mesolithic. Proceedings of the XVth UISPP Congress, Session C61, Vol. 42, Lisbon, 4-9 September 2006., Archaeopress, Oxford, pp.45–69.

Cikk letöltése (academia.edu)

22 Byers, D. A. and Ugan, A. (2005). Should we expect large game specialization in the late Pleistocene? An optimal foraging perspective on early Paleoindian prey choice. Journal of Archaeological Science 32: 1624–1640.

Cikk letöltése

23 Cavarretta, G., Gioia, P., Mussi, M. and Palombo, M. R. eds. (2001). The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma

Könyv letöltése

24 Conard, N. J. (2011). The Demise of the Neanderthal Cultural Niche and the Beginning of the Upper Paleolithic in Southwestern Germany. In N. J. Conard and J. Richter (eds.), Neanderthal Lifeways, Subsistence and Technology, Springer Netherlands, pp.223–240.

Cikk letöltése (Researchgate)

25 Conard, N. J. and Bolus, M. (2008). Radiocarbon dating the late Middle Paleolithic and the Aurignacian of the Swabian Jura. Journal of Human Evolution 55: 886–897.

Cikk letöltése

26 Conard, N. J., Bolus, M., Goldberg, P. and Münzel, S. C. (2007). The last Neanderthals and first modern humans in the Swabian Jura. In N. J. Conard (ed.), When Neanderthals and Modern Humans Met, Kerns Verlag, Tübingen, pp.305–341.

Cikk letöltése

27 Davies, W., van Andel, T. H. and Weninger, B. (2003a). The Human Presence in Europe during the Last Glacial Period I: Human Migrations and the Changing Climate. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute monographs, Cambridge, pp.31–56.

Cikk letöltése (academia.edu)

28 Davies, W., van Andel, T. H., Weninger, B. and Jöris, O. (2003b). Archaeological Dates as Proxies for the Spatial and Temporal Human Presence in Europe: a Discourse on the Method. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute monographs, Cambridge, pp.21–29.

Cikk letöltése (academia.edu)

29 Davies, W., Valdes, P., Ross, C. and van Andel, T. H. (2003c). The Human Presence in Europe during the Last Glacial Period III: Site Clusters, Regional Climates and Resource Attractions. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute monographs, Cambridge, pp.191–220.
30 Deguilloux, M. F., Moquel, J., Pemonge, M. H. and Colombeau, G. (2009). Ancient DNA supports lineage replacement in European dog gene pool: insight into Neolithic southeast France. Journal of Archaeological Science 36: 513–519.
31 Demars, P.-Y. (1995). Le solutréen de Laugerie-Haute (Périgord, France); chronologie et matière première. Paléo 1: 165–171.

Cikk letöltése

32 Demay, L., Péan, S. and Patou-Mathis, M. (2012). Mammoths used as food and building resources by Neanderthals: Zooarchaeological study applied to layer 4, Molodova I (Ukraine). Quaternary International 276–277: 212–226.
33 Discamps, E., Jaubert, J. and Bachellerie, F. (2011). Human choices and environmental constraints: deciphering the variability of large game procurement from Mousterian to Aurignacian times (MIS 5-3) in southwestern France. Quaternary Science Reviews 30: 2755–2775.

Cikk letöltése

34 Djindjian, F. (2000). The Mid Upper Palaeolithic (30,000 to 20,000 bp) in France. In W. Roebroeks M. Mussi J. A. Svoboda and K. Fennema (eds.), Hunters of the Golden Age: The Mid Upper Palaeolithic of Eurasia 30,000 – 20,000 BP., Leiden University Press, Leiden, pp.313–321.

Cikk letöltése (academia.edu)

35 Dolukhanov, P. M., Shukurov, A. M., Tarasov, P. E. and Zaitseva, G. I. (2002). Colonization of Northern Eurasia by Modern Humans: Radiocarbon Chronology and Environment. Journal of Archaeological Science 29: 593–606.

Cikk letöltése

36 Dolukhanov, P., Sokoloff, D. and Shukurov, A. (2001). Radiocarbon Chronology of Upper Palaeolithic Sites in Eastern Europe at Improved Resolution. Journal of Archaeological Science 28: 699–712.

Cikk letöltése

37 Dudley, J. P., Criag, G. C., Gibson, D. S. C., Haynes, G. and Klimowicz, J. (2001). Drought mortality of bush elephants in Hwange National Park, Zimbabwe. African Journal of Ecology 39: 187–194.

Cikk letöltése (Researchgate)

38 Egeland, C. P. (2003). Carcass processing intensity and cutmark creation: an experimental approach. Plains Anthropologist 48: 39–51.

Cikk letöltése

39 Einwogerer, T., Handel, M., Neugebauerer-Maresch, C., Simon, U., Steier, P., Teschler-Nicola, M. and Wild, E. M. (2011). 14C Dating of the Upper Paleolithic Site at Krems-Wachtberg, Austria. Radiocarbon 51: 847–855.

Cikk letöltése

40 Einwögerer, T., Händel, M., Neugebauer-Maresch, C., Simon, U. and Teschler-Nicola, M. (2008). The Gravettian infant burials from Krems-Wachtberg, Austria. In K. Bacvarov (ed.), Babies Reborn: Infant/Child Burials in Pre- and Protohistory, Archaeopress, Oxford, pp.15–19.

Cikk letöltése

41 D’ Errico, F., Banks, W. E., Vanhaeren, M., Laroulandie, V. and Langlais, M. (2011). PACEA Geo-Referenced Radiocarbon Database. PaleoAnthropology 2011: 1–12.

Cikk letöltése

42 Fabre, V., Condemi, S., Degioanni, A. and Herrscher, E. (2011). Neanderthals versus Modern Humans: Evidence for Resource Competition from Isotopic Modelling. International Journal of Evolutionary Biology 2011: e689315.

Cikk letöltése

43 Fiedel, S. J. and Kuzmin, Y. V. (2007). Radiocarbon Date Frequency as an Index of Intensity of Paleolithic Occupation of Siberia: Did Humans React Predictably to Climate Oscillations? Radiocarbon 49: 741–756.

Cikk letöltése

44 Finlayson, C. and Carrión, J. S. (2007). Rapid ecological turnover and its impact on Neanderthal and other human populations. Trends in Ecology & Evolution 22: 213–222.

Cikk letöltése

45 Finlayson, C., Giles Pacheco, F., Rodríguez-Vidal, J., Fa, D. A., María Gutierrez López, J., Santiago Pérez, A., Finlayson, G., Allue, E., Baena Preysler, J., Cáceres, I., Carrión, J. S., Fernández Jalvo, Y., Gleed-Owen, C. P., Jimenez Espejo, F. J., López, P., Antonio López Sáez, J., Antonio Riquelme Cantal, J., Sánchez Marco, A., Giles Guzman, F., Brown, K., Fuentes, N., Valarino, C. A., Villalpando, A., Stringer, C. B., Martinez Ruiz, F. and Sakamoto, T. (2006). Late survival of Neanderthals at the southernmost extreme of Europe. Nature 443: 850–853.
46 Fladerer, F. A. (2001). The Krems-Wachtberg camp-site: mammoth carcass utilization along the Danube 27,000 years ago. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.432–438.
47 Fladerer, F. A. (2003). A calf-dominated mammoth age profile from the 27 kyBP stadial Krems-Wachtberg site in the middle Danube valley. In J. W. F. Reumer J. de Vos D. Mol and International Mammoth Conference (eds.), Advances in Mammoth Research: Proceedings of the Second International Mammoth Conference Rotterdam, 16-20 May 1999, Backhuys, Rotterdam, pp.135–158.

Cikk letöltése

48 Fladerer, F. A., Salcher-Jedrasiak, T. A. and Händel, M. (2012). Hearth-side bone assemblages within the 27 ka BP Krems-Wachtberg settlement: Fired ribs and the mammoth bone-grease hypothesis. Quaternary International.

Cikk letöltése

49 Foronova, I. V. (2014). Mammoths of the Molodova V Paleolithic site (Dniester Basin): The case of dental thin-enamel specialization and paleoecological adaptation. Quaternary International 326–327: 235–242.

Cikk letöltése

50 Frison, G. (1989). Experimental use of Clovis weaponry and tools on African elephants. American Antiquity 54: 766–784.
51 Froehle, A. W. and Churchill, S. E. (2009). Energetic Competition Between Neandertals and Anatomically Modern Humans. PaleoAnthropology 2009: 96–116.

Cikk letöltése

52 Gaudzinski, S., Turner, E., Anzidei, A. P., Àlvarez-Fernández, E., Arroyo-Cabrales, J., Cinq-Mars, J., Dobosi, V. T., Hannus, A., Johnson, E., Münzel, S. C., Scheer, A. and Villa, P. (2005). The use of Proboscidean remains in every-day Palaeolithic life. Quaternary International 126–128: 179–194.

Cikk letöltése

53 Gaudzinski-Windheuser, S. and Kindler, L. (2012). The evolution of hominin food resource exploitation in Pleistocene Europe: Recent studies in Zooarchaeology. Quaternary International 252: 1–2.
54 Germonpré, M., Lázničková-Galetová, M., Losey, R. J., Räikkönen, J. and Sablin, M. V. (2014). Large canids at the Gravettian Předmostí site, the Czech Republic: The mandible. Quaternary International.
55 Germonpré, M., Lázničková-Galetová, M. and Sablin, M. V. (2012). Palaeolithic dog skulls at the Gravettian Předmostí site, the Czech Republic. Journal of Archaeological Science 39: 184–202.

Cikk letöltése (academia.edu)

56 Germonpré, M., Sablin, M., Khlopachev, G. A. and Grigorieva, G. V. (2008). Possible evidence of mammoth hunting during the Epigravettian at Yudinovo, Russian Plain. Journal of Anthropological Archaeology 27: 475–492.

Cikk letöltése

57 Germonpré, M., Sablin, M. V., Després, V., Hofreiter, M., Lázničková-Galetová, M., Stevens, R. E. and Stiller, M. (2013). Palaeolithic dogs and the early domestication of the wolf: a reply to the comments of Crockford and Kuzmin (2012). Journal of Archaeological Science 40: 786–792.

Cikk letöltése (academia.edu)

58 Germonpré, M., Sablin, M. V., Stevens, R. E., Hedges, R. E. M., Hofreiter, M., Stiller, M. and Després, V. R. (2009). Fossil dogs and wolves from Palaeolithic sites in Belgium, the Ukraine and Russia: osteometry, ancient DNA and stable isotopes. Journal of Archaeological Science 36: 473–490.

Cikk letöltése (academia.edu)

59 Haesaerts, P. (2013). ABA and ABOx Radiocarbon Cross-Dating on Charcoal from Middle Pleniglacial Loess Deposits in Austria, Moravia, and Western Ukraine. Radiocarbon 55:641-647.

Cikk letöltése

60 Haesaerts, P., Borziac, I., Chirica, V., Damblon, F. and Koulakovska, L. (2007). Cadre stratigraphique et chronologique du Gravettien en Europe centrale. PALEO. Revue d’archéologie préhistorique 31–51.

Cikk letöltése

61 Händel, M., Einwögerer, T. and Simon, U. (2008). Krems-Wachtberg – A Gravettian Settlement Site in the Middle Danube Region. Wiss. Mitt. Niederösterr. Landesmuseum 19: 91–108.

Cikk letöltése

62 Händel, M., Einwögerer, T., Simon, U. and Neugebauer-Maresch, C. (2014a). Krems-Wachtberg excavations 2005–12: Main profiles, sampling, stratigraphy, and site formation. Quaternary International.
63 Händel, M., Salcher-Jedrasiak, T. A. and Fladerer, F. A. (2014b). Putting Gravettian hunters’ behaviour under the microscope: The case of hearth 1 at Krems-Wachtberg. Quaternary International.
64 Händel, M., Simon, U., Einwögerer, T. and Neugebauer-Maresch, C. (2009a). New excavations at Krems-Wachtberg – approaching a well-preserved Gravettian settlement site in the middle Danube region. Quartär 56: 187–196.

Cikk letöltése

65 Händel, M., Simon, U., Einwögerer, T. and Neugebauer-Maresch, C. (2009b). Loess deposits and the conservation of the archaeological record—The Krems-Wachtberg example. Quaternary International 198: 46–50.

Cikk letöltése

66 Hardy, B. L., Bolus, M. and Conard, N. J. (2008). Hammer or crescent wrench? Stone-tool form and function in the Aurignacian of southwest Germany. Journal of Human Evolution 54: 648–662.

Cikk letöltése

67 Haynes, G. (1985). Age profiles in elephant and mammoth bone assemblages. Quaternary Research 24: 333–345.

Cikk letöltése

68 Haynes, G. (1988). Longitudinal studies of african elephant death and bone deposits. Journal of Archaeological Science 15: 131–157.

Cikk letöltése

69 Haynes, G. (2006). Mammoth landscapes: good country for hunter-gatherers. Quaternary International 142–143: 20–29.

Cikk letöltése

70 Haynes, G. and Klimowicz, J. (2014). Recent elephant-carcass utilization as a basis for interpreting mammoth exploitation. Quaternary International.

Cikk letöltése

71 Higham, T. (2011). European Middle and Upper Palaeolithic radiocarbon dates are often older than they look: problems with previous dates and some remedies. Antiquity 85: 235–249.
72 Hockett, B. and Haws, J. (2003). Nutritional ecology and diachronic trends in Paleolithic diet and health. Evol. Anthropol. 12: 211–216.

Cikk letöltése

73 Hoffecker, J. F. (2011). The early upper Paleolithic of eastern Europe reconsidered. Evol. Anthropol. 20: 24–39.

Cikk letöltése (Researchgate)

74 Iakovleva, L. and Djindjian, F. (2001). New data on mammoth bone dwellings of Eastern Europe in the light of the new excavations of the Ginsy site (Ukraine). In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.280–284.

Könyv letöltése

75 Iakovleva, L. and Djindjian, F. (2005). New data on Mammoth bone settlements of Eastern Europe in the light of the new excavations of the Gontsy site (Ukraine). Quaternary International 126–128: 195–207.

Cikk letöltése (academia.edu)

76 Iakovleva, L., Djindjian, F., Maschenko, E. N., Konik, S. and Moigne, A.-M. (2012). The late Upper Palaeolithic site of Gontsy (Ukraine): A reference for the reconstruction of the hunter–gatherer system based on a mammoth economy. Quaternary International 255: 86–93.

Cikk letöltése

77 Jacobi, R. and Hawkes, C. J. (1993). Archaeological notes: work at the Hyaena Den, Wookey Hole. Proc. Univ. Bristol Spelaeol. Soc. 19: 369–371.

Cikk letöltése

78 Janmart, J. (1952). Elephant Hunting as Practised by Tee Congo Pygmies. American Anthropologist 54: 146–147.

Cikk letöltése

79 Jöris, O., Neugebauer-Maresch, C., Weninger, B. and Street, M. (2010). The Radiocarbon Chronology of the Aurignacian to Mid-Upper Palaeolithic Transition along the Upper and Middle Danube. ISBN 3-7001-3009-0 72: 101–138.

Cikk letöltése (academia.edu)

80 Kalicki, T., Kozłowski, J. K., Krzemińska, A., Sobczyk, K. and Wojtal, P. (2007). The formation of mammoth bone accumulation at the Gravettian site Kraków-Spadzista B+B1. Folia Quaternaria nr 77: 5–30.
81 Khlopatchev, G. A. (2001). Mammoth tusk processing using the knapping technique in the Upper Paleolithic of the Central Russian Plain. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.444–448.

Könyv letöltése

82 Kitawaga, K., Krönneck, P., Conard, N. J. and Münzel, S. C. (2012). Exploring Cave Use and Exploitation Among  Cave Bears, Carnivores and Hominins in the  Swabian Jura, Germany. Journal of Taphonomy 10: 439–461.

Cikk letöltése

83 Klíma, B. (1997). Die Knochenindustrie, Zier- und Kunstgegenstände. In J. A. Svoboda B. Klíma and E. Vlček (eds.), Pavlov I – Northwest: The Upper Paleolithic Burial and Its Settlement Context, Archeologický ústav Akademie věd České republiky, Brno, pp.227–250.
84 Kostopoulos, D., Vlachos, E. and Tsoukala, E. eds. (2014). Abstract book of the VIth International Conference on Mammoths and their relatives, Aristotle University of Thessaloniki, Thesszaloniki.

Könyv letöltése

85 Krajcarz, M. and Krajcarz, M. T. (2012). Middle Palaeolithic mammoth site at Molodova I (Layer IV) – Zooarchaeological studies of collection stored in Ivan Krypiakevich Institute of Ukrainian Studies, National Academy of Sciences Ukraine, in L’viv. Матеріали і дослідження з археології Прикарпаття і Волині 16: 65–75.

Cikk letöltése

86 Kuzmin, Y. V. (2007). Chronological Framework of the Siberian Paleolithic: Recent Achievements and Future Directions. Radiocarbon 49: 757–766.

Cikk letöltése

87 Larson, G., Karlsson, E. K., Perri, A., Webster, M. T., Ho, S. Y. W., Peters, J., Stahl, P. W., Piper, P. J., Lingaas, F., Fredholm, M., Comstock, K. E., Modiano, J. F., Schelling, C., Agoulnik, A. I., Leegwater, P. A., Dobney, K., Vigne, J.-D., Vilà, C., Andersson, L. and Lindblad-Toh, K. (2012). Rethinking dog domestication by integrating genetics, archeology, and biogeography. PNAS 201203005.

Cikk letöltése

88 Lister, A. M., Sher, A. V., van Essen, H. and Wei, G. (2005). The pattern and process of mammoth evolution in Eurasia. Quaternary International 126–128: 49–64.

Cikk letöltése

89 Lupo, K. D. (2007). Evolutionary Foraging Models in Zooarchaeological Analysis: Recent Applications and Future Challenges. J Archaeol Res 15: 143–189.

Cikk letöltése

90 Marean, C. W. and Assefa, Z. (1999). Zooarcheological Evidence for the Faunal Exploitation Behavior of Neandertals and Early Modern Humans. Evolutionary Anthropology 6: 22–37.

Cikk letöltése

91 Maroto, J., Vaquero, M., Arrizabalaga, Á., Baena, J., Baquedano, E., Jordá, J., Julià, R., Montes, R., Van Der Plicht, J., Rasines, P. and Wood, R. (2012). Current issues in late Middle Palaeolithic chronology: New assessments from Northern Iberia. Quaternary International 247: 15–25.

Cikk letöltése

92 Marquer, L., Lebreton, V., Otto, T., Valladas, H., Haesaerts, P., Messager, E., Nuzhnyi, D. and Péan, S. (2012). Charcoal scarcity in Epigravettian settlements with mammoth bone dwellings: the taphonomic evidence from Mezhyrich (Ukraine). Journal of Archaeological Science 39: 109–120.

Cikk letöltése

93 Meignen, L. (1990). Recherche de structure d’habitat dans l’abri des Canalettes (Causse du Larzac, Aveyron) [Questions et problèmes rencontrés]. bspf 87: 294–298.

Cikk letöltése

94 Mellars, P. and French, J. C. (2011). Tenfold Population Increase in Western Europe at the Neandertal–to–Modern Human Transition. Science 333: 623–627.

Cikk letöltése

95 Miller, R. (2014). Maisieres-Canal: An Open-Air Aurignacian Workshop. In C. Smith (ed.), Encyclopedia of Global Archaeology, Springer New York, New York, NY, pp.4598–4612.

Cikk letöltése (academia.edu)

96 Münzel, S. C. (2001a). Seasonal hunting of mammoth in the Ach-Valley of the Swabian Jura. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.318–323.

Könyv letöltése

97 Münzel, S. C. (2001b). The production of Upper Palaeolithic mammoth bone artifacts from southwestern Germany. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.448–455.

Könyv letöltése

98 Musil, R. (2003). The Middle and Upper Palaeolithic Game Suite in Central and Southeastern Europe. In T. H. van Andel and W. Davies (eds.), Neanderthals and Modern Humans in the European Landscape during the Last Glaciation: Archaeological Results of the Stage 3 Project, McDonald Institute for Archaeological Research, Cambridge, pp.167 – 190.
99 Nadachowski, A., Lipecki, G., Wojtal, P. and Miękina, B. (2011). Radiocarbon chronology of woolly mammoth (Mammuthus primigenius) from Poland. Quaternary International 245: 186–192.
100 Nejman, L., Rhodes, E., Škrdla, P., Tostevin, G., Neruda, P., Nerudová, Z., Valoch, K., Oliva, M., Kaminská, L., Svoboda, J. A. and Grün, R. (2011). New Chronological Evidence for the Middle to Upper Palaeolithic Transition in the Czech Republic and Slovakia: New Optically Stimulated Luminescence Dating Results. Archaeometry 53: 1044–1066.

Cikk letöltése

101 Neugebauer-Maresch, C. (2008a). Der Wachtberg in Krems an der Donau. In C. Neugebauer-Maresch (ed.), Krems-Hundssteig – Mammutjäger Der Eiszeit. Ein Nutzungsareal Paläolithischer Jäger- Und Sammler(innen) Vor 41.000–27.000 Jahren, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs, pp.28–54.

Cikk letöltése

102 Neugebauer-Maresch, C. (2008b). Krems-Hundssteig: New excavations and their relationship to the old known site. Wiss. Mitt. Niederösterr. Landesmuseum 19: 129–140.

Cikk letöltése

103 Nigst, P. R. (2004). Some preliminary observations on intrasite spatial patterning of Grub/Kranawetberg (1995 and 1996 area). In J. Svoboda and L. H. Sedlácková (eds.), The Gravettian Along the Danube, Proceedings of the Mikulov Conference, 20-21 November, 2002, Institute of Archeology, AS CR, Brno, pp.131–141.

Cikk letöltése

104 Nigst, P. R. (2006). The first modern humans in the Middle Danube Area? New evidence from Willendorf II (Eastern Austria). In N. J. Conard (ed.), When Neanderthals and Modern Humans Met, Kerns Verlag, Tübingen, pp.269–304.

Cikk letöltése

105 Nigst, P. R. and Antl-Weiser, W. (2011). Intrasite Spatial Organization of Grub/Kranawetberg: Methodology and Interpretations – Insights into the Spatial Organization of Gravettian Sites in Eastern Central Europe. In S. Gaudzinski-Windheuser (ed.), Site-Internal Spatial Organization of Hunter-Gatherer Societies: Case Studies from the European Palaeolithic and Mesolithic, Römisch-Germanisches Zentralmuseum, Mainz, pp.11–29.
106 Nigst, P. R. and Antl-Weiser, W. (2012). Les structures d’occupation gravettiennes en Europe centrale : le cas de Grub/Kranawetberg, Autriche. L’Anthropologie 116: 639–664.
107 Nikolskiy, P. and Pitulko, V. (2013). Evidence from the Yana Palaeolithic site, Arctic Siberia, yields clues to the riddle of mammoth hunting. Journal of Archaeological Science 40: 4189–4197.

Cikk letöltése

108 Nikolskiy, P. and Pitulko, V. V. (2014). Convincing evidence of mammoth hunting in the Siberian Arctic between 29,000 and 27,000 14C years BP (new data from Yana Palaeolithic site). In D. Kostopoulos E. Vlachos and E. Tsoukala (eds.), Abstract Book of the VIth International Conference on Mammoths and Their Relatives, Aristotle University of Thessaloniki, Thesszaloniki, p.140.

Cikk letöltése

109 Niven, L. (2001). The role of mammoths in Upper Palaeolithic economies of southern Germany. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.323–328.

Könyv letöltése

110 Niven, L. (2007). From carcass to cave: large mammal exploitation during the Aurignacian at Vogelherd, Germany. J. Hum. Evol. 53: 362–382.
111 Niven, L., Steele, T. E., Rendu, W., Mallye, J.-B., McPherron, S. P., Soressi, M., Jaubert, J. and Hublin, J.-J. (2012). Neandertal mobility and large-game hunting: The exploitation of reindeer during the Quina Mousterian at Chez-Pinaud Jonzac (Charente-Maritime, France). Journal of Human Evolution 63: 624–635.

Cikk letöltése

112 Nogués-Bravo, D., Rodríguez, J., Hortal, J., Batra, P. and Araújo, M. B. (2008). Climate Change, Humans, and the Extinction of the Woolly Mammoth. PLoS Biol 6: e79.

Cikk letöltése

113 Nuzhnyi, D. (2001). The variability of the utilisation of mammoth remains from assemblages at three Epigravettian sites in the northern Ukraine. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.468–469.

Könyv letöltése

114 Nuzhnyi, D. (2007). The Latest Epigravettian Assemblages of the Middle Dnieper Basin (Northern Ukraine). Archaeologia Baltica 7: 58–93.

Cikk letöltése

115 Nuzhnyi, D. (2009). The industrial variability of the eastern Gravettian assemblages of Ukraine. Quartär 56: 159–174.

Cikk letöltése

116 Nývltová Fišáková, M. (2001). Předmostí – vyhodnocení fauny z výzkumů v roce 1992 — Předmostí – Evaluation of fauna from research in 1992. Archeologické rozhledy 53: 444–451.

Cikk letöltése

117 Nývltová Fišáková, M. (2013). Seasonality of Gravettian sites in the Middle Danube Region and adjoining areas of Central Europe. Quaternary International 294: 120–134.

Cikk letöltése (academia.edu)

118 Oliva, M. (1997). Pavlovienská sídliště u Předmostí. K otázce mamutů v mladém paleolitu. Acta Mus. Moraviae, Sci. Soc. 82: 3–64.
119 Oliva, M. (2007). Question du phénome`ne régional et le concept du territoire dans le Paléolithique supérieur morave. Archeologické rozhledy 59: 203–218.

Cikk letöltése

120 Pargeter, J. (2011). Assessing the macrofracture method for identifying Stone Age hunting weaponry. Journal of Archaeological Science 38: 2882–2888.

Cikk letöltése

121 Parker, H. G., Shearin, A. L. and Ostrander, E. A. (2010). Man’s best friend becomes biology’s best in show: genome analyses in the domestic dog. Annu. Rev. Genet. 44: 309–336.

Cikk letöltése

122 Pauknerová, K., Salisbury, R. B. and Baumanová, M. (2013). Human-landscape interaction in prehistoric Central Europe: analysis of natural and built environments. Anthropologie 51: 131–142.

Cikk letöltése (academia.edu)

123 Péan, S. C. and Patou-Mathis, M. (2003). Taphonomy of mammoth sites. In J. W. F. Reumer J. de Vos and D. Mol (eds.), Advances in Mammoth Research: Proceedings of the Second International Mammoth Conference Rotterdam, 16-20 May 1999, Backhuys, Rotterdam, pp.331–346.

Cikk letöltése

124 Pitulko, V. V. (2011). The Berelekh quest: A review of forty years of research in the mammoth graveyard in northeast Siberia. Geoarchaeology 26: 5–32.
125 Pitulko, V. V., Basilyan, A. E. and Pavlova, E. Y. (2014). The Berelekh Mammoth “Graveyard”: New Chronological and Stratigraphical Data from the 2009 Field Season. Geoarchaeology 29/4:277-299.
126 Plisson, H. and Geneste, J.-M. (1986). Le Solutréen de la grotte de Combe Saunière 1 (Dordogne). Première approche palethnologique. Gallia Préhistoire 29: 9–27.

Cikk letöltése

127 Pradel, L. (1959). Le Périgordien II de la grotte des Cottés (commune de Saint-Pierre-de-Maillé, Vienne). Bulletin de la Société préhistorique de France 56: 421–427.

Cikk letöltése

128 Pryor, A. J. E. (2008). Following the fat: food and mobility in the European Upper Palaeolithic 45,000 to 18,000 BP. Archaeological Review from Cambridge 23: 161–179.

Cikk letöltése

129 Ready, E. (2010). Neandertal Man the Hunter: A History of Neandertal Subsistence. vis-à-vis: Explorations in Anthropology 10/1:55-80.

Cikk letöltése

130 Reumer, J. W. F., Vos, J. de, Mol, D. and International Mammoth Conference eds. (2003). Advances in mammoth research: proceedings of the second International Mammoth Conference Rotterdam, 16-20 May 1999, Backhuys, Rotterdam.

Könyv letöltése

131 Salcher-Jedrasiak, T. A. (2012). Mammut, Mensch und große Karnivoren – Die Mensch-Tier-Beziehung im Jungpaläolithikum Niederösterreichs. Dissertation, University of Vienna. Fakultät für Lebenswissenschaften. Wien.

Disszertáció letöltése

132 Savolainen, P., Zhang, Y., Luo, J., Lundeberg, J. and Leitner, T. (2002). Genetic evidence for an East Asian origin of domestic dogs. Science 298: 1610–1613.

Cikk letöltése

133 Scheer, A. (2001). The production of Upper Palaeolithic mammoth bone artifacts from southwestern Germany. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.455–460.

Könyv letöltése

134 Shearman, J. R. and Wilton, A. N. (2011). Origins of the Domestic Dog and the Rich Potential for Gene Mapping. Genetics Research International 2011: e579308.

Cikk letöltése

135 Shipman, P. (2014). How do you kill 86 mammoths? Taphonomic investigations of mammoth megasites. Quaternary International (in press)

Cikk letöltése (academia.edu)

136 Simon, U., Händel, M., Einwögerer, T. and Neugebauer-Maresch, C. (2013). The archaeological record of the Gravettian open air site Krems-Wachtberg. Quaternary International.
137 Sisk, M. L. and Shea, J. J. (2011). The African Origin of Complex Projectile Technology: An Analysis Using Tip Cross-Sectional Area and Perimeter. International Journal of Evolutionary Biology 2011: e968012.

Cikk letöltése

138 Skinner, L. C. (2008). Revisiting the absolute calibration of the Greenland ice-core age-scales*. Clim. Past 4: 295–302.

Cikk letöltése

139 Škrdla, P. and Lukáš, M. (1999). Příspěvek k otázce geografické pozice lokalit pavlovienu na Moravě (A contribution to the question of the geographical setting of Pavlovian localities in Moravia). Přehled výzkumů 41: 21–33.

Cikk letöltése

140 Slimak, L., Svendsen, J. I., Mangerud, J., Plisson, H., Heggen, H. P., Brugère, A. and Pavlov, P. Y. (2011). Late Mousterian Persistence near the Arctic Circle. Science 332: 841–845.
141 Soffer, O. (1993). Upper Paleolithic Adaptations in Central and Eastern Europe and Man-Mammoth Interactions. In O. Soffer and N. D. Praslov (eds.), From Kostenki to Clovis, Springer US, pp.31–49.
142 Soffer, O. (2003). Mammoth bone accumulations: death sites? kill sites? dwellings. In S. A. Vasil’ev O. Soffer and J. K. Kozłowski (eds.), Perceived Landscapes and Built Environments: The Cultural Geography of Last Paleolithic Eurasia, Archaeopress, Oxford, pp.39–46.
143 Speth, J. D., Newlander, K., White, A. A., Lemke, A. K. and Anderson, L. E. (2013). Early Paleoindian big-game hunting in North America: Provisioning or Politics? Quaternary International 285: 111–139.
144 Stewart, J. R. (2004). Neanderthal–modern human competition? A comparison between the mammals associated with Middle and Upper Palaeolithic industries in Europe during OIS 3. International Journal of Osteoarchaeology 14: 178–189.

Cikk letöltése

145 Stuart, A. J., Sulerzhitsky, L. D., Orlova, L. A., Kuzmin, Y. V. and Lister, A. M. (2002). The latest woolly mammoths (Mammuthus primigenius Blumenbach) in Europe and Asia: a review of the current evidence. Quaternary Science Reviews 21: 1559–1569.
146 Surovell, T. A. and Waguespack, N. M. (2008). How many elephant kills are 14?: Clovis mammoth and mastodon kills in context. Quaternary International 191: 82–97.
147 Svezhentsev, Y. S. and Popov, S. G. (1993). Late Paleolithic chronology of the East European Plain. Radiocarbon 35: 495–501.

Cikk letöltése

148 Svoboda, J. (2001a). Analýze velkých loveckých sídlišť: výzkum v Předmostí v roce 1992 — Analysis of the large hunter’s settlements: excavation at Předmostí in 1992. Archeologické rozhledy 53: 431–443.

Cikk letöltése

149 Svoboda, J. (2008). The Upper Paleolithic burial area at Předmostí: ritual and taphonomy. Journal of Human Evolution 54: 15–33.
150 Svoboda, J. A. (2001b). Gravettian mammoth bone deposits in Moravia. In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.359–363.

Könyv letöltése

151 Svoboda, J. A. (2007). The Gravettian on the Middle Danube. PALEO. Revue d’archéologie préhistorique 203–220.

Cikk letöltése

152 Svoboda, J., Králík, M., Čulíková, V., Hladilová, Š., Novák, M., Nývltová-Fišáková, M., Nývlt, D. and Rašková Zelinková, M. (2009). Pavlov VI: an Upper Palaeolithic living unit. 83:
153 Svoboda, J., Péan, S. and Wojtal, P. (2005). Mammoth bone deposits and subsistence practices during Mid-Upper Palaeolithic in Central Europe: three cases from Moravia and Poland. Quaternary International 126–128: 209–221.

Cikk letöltése

154 Szmidt, C. C., Brou, L. and Jaccottey, L. (2010). Direct radiocarbon (AMS) dating of split-based points from the (Proto)Aurignacian of Trou de la Mère Clochette, Northeastern France. Implications for the characterization of the Aurignacian and the timing of technical innovations in Europe. Journal of Archaeological Science 37: 3320–3337.
155 Talamo, S., Hughen, K. A., Kromer, B. and Reimer, P. J. (2012). Debates over Palaeolithic chronology – the reliability of 14C is confirmed. Journal of Archaeological Science 39: 2464–2467.

Cikk letöltése (Researchgate)

156 T. Dobosi, V. (2001). Ex Proboscideis – Proboscidean remains as raw material at four Palaeolithic sites, Hungary. In G. Caravetta P. Gioia and M. Mussi (eds.), La Terra Degli Elefanti – The World of Elephants. Atti Del 1° Congresso Internazionale (Roma 16-20 Ottobre 2001), C.N.R., Róma, pp.429–431.

Könyv letöltése

157 Thalmann, O., Shapiro, B., Cui, P., Schuenemann, V. J., Sawyer, S. K., Greenfield, D. L., Germonpré, M. B., Sablin, M. V., López-Giráldez, F., Domingo-Roura, X., Napierala, H., Uerpmann, H.-P., Loponte, D. M., Acosta, A. A., Giemsch, L., Schmitz, R. W., Worthington, B., Buikstra, J. E., Druzhkova, A., Graphodatsky, A. S., Ovodov, N. D., Wahlberg, N., Freedman, A. H., Schweizer, R. M., Koepfli, K.-P., Leonard, J. A., Meyer, M., Krause, J., Pääbo, S., Green, R. E. and Wayne, R. K. (2013). Complete Mitochondrial Genomes of Ancient Canids Suggest a European Origin of Domestic Dogs. Science 342: 871–874.

Cikk letöltése

158 Ugan, A. and Byers, D. (2008). A global perspective on the spatiotemporal pattern of the Late Pleistocene human and woolly mammoth radiocarbon record. Quaternary International 191: 69–81.
159 Ukkonen, P., Aaris-Sørensen, K., Arppe, L., Clark, P. U., Daugnora, L., Lister, A. M., Lõugas, L., Seppä, H., Sommer, R. S., Stuart, A. J., Wojtal, P. and Zupiņš, I. (2011). Woolly mammoth (Mammuthus primigenius Blum.) and its environment in northern Europe during the last glaciation. Quaternary Science Reviews 30: 693–712.

Cikk letöltése

160 Velichko, A. A., Kurenkova, E. I. and Dolukhanov, P. M. (2009). Human socio-economic adaptation to environment in Late Palaeolithic, Mesolithic and Neolithic Eastern Europe. Quaternary International 203: 1–9.
161 Verpoorte, A. (1997). Along the peripheries of a radiolarite concentration: the lithic industry of 1956 and 1958. In J. A. Svoboda B. Klíma and E. Vlček (eds.), Pavlov I – Northwest: The Upper Paleolithic Burial and Its Settlement Context, Archeologický ústav Akademie věd České republiky, Brno, pp.211–227.

Cikk letöltése (academia.edu)

162 Verpoorte, A. (2001). Places of art, traces of fire. A contextual approach to anthropomorphic figurines in the Pavlovian (Central Europe, 29-24 kyr BP), Leiden University Press, Leiden.

Cikk letöltése (academia.edu)

” target=”_blank”>Könyv letöltése

163 Verpoorte, A. (2003). Absolute dates for the Bohemian Middle Upper Palaeolithic. Archeologické rozhledy 55: 3–9.

Cikk letöltése (academia.edu)

164 Verpoorte, A. (2005). The lithic assemblage of Pavlov I (1954, 1956, 1963, 1964). In J. A. Svoboda (ed.), Pavlov I – Southeast. A Window into the Gravettian Lifestyles., Archeologický ústav Akademie věd České republiky, Brno, pp.75–111.

Cikk letöltése (academia.edu)

165 Verpoorte, A. (2009a). Chronology of the Gravettian in Bohemia. In P. Sida (ed.), The Gravettian of Bohemia, Academy of Sciences of the Czech Republic, Brno, pp.44–58.

Cikk letöltése (academia.edu)

166 Verpoorte, A. (2009b). Limiting factors on early modern human dispersals: The human biogeography of late Pleniglacial Europe. Quaternary International 201: 77–85.

Cikk letöltése (academia.edu)

167 Vilà, C., Maldonado, J. E. and Wayne, R. K. (1999). Phylogenetic relationships, evolution, and genetic diversity of the domestic dog. J Hered 90: 71–77.

Cikk letöltése

168 Vilà, C., Savolainen, P., Maldonado, J. E., Amorim, I. R., Rice, J. E., Honeycutt, R. L., Crandall, K. A., Lundeberg, J. and Wayne, R. K. (1997). Multiple and Ancient Origins of the Domestic Dog. Science 276: 1687–1689.

Cikk letöltése

169 Villa, P. and Roebroeks, W. (2014). Neandertal Demise: An Archaeological Analysis of the Modern Human Superiority Complex. PLoS ONE 9: e96424.

Cikk letöltése

170 vonHoldt, B. M., Pollinger, J. P., Earl, D. A., Knowles, J. C., Boyko, A. R., Parker, H., Geffen, E., Pilot, M., Jedrzejewski, W., Jedrzejewska, B., Sidorovich, V., Greco, C., Randi, E., Musiani, M., Kays, R., Bustamante, C. D., Ostrander, E. A., Novembre, J. and Wayne, R. K. (2011). A genome-wide perspective on the evolutionary history of enigmatic wolf-like canids. Genome Res. 21: 1294–1305.

Cikk letöltése

171 Wilczyński, J., Wojtal, P. and Sobczyk, K. (2012). Spatial organization of the Gravettian mammoth hunters’ site at Kraków Spadzista (southern Poland). Journal of Archaeological Science 39: 3627–3642.

Cikk letöltése (academia.edu)

172 Wild, E. M., Neugebauer-Maresch, C., Einwögerer, T., Stadler, P., Steier, P. and Brock, F. (2008). 14C Dating of the Upper Paleolithic Site at Krems-Hundssteig in Lower Austria. Radiocarbon 50: 1–10.

Cikk letöltése

173 Wojtal, P. (2001). The woolly mammoth (Mammuthus primigenius) remains from the Upper Palaeolithic site Kraków Spadzista Street (B). In G. Cavarretta P. Gioia M. Mussi and M. R. Palombo (eds.), The World of Elephants. Proceedings of the 1st International Congress, Consiglio Nazionale delle Ricerche, Róma, pp.367–373.

Könyv letöltése

174 Wojtal, P. and Sobczyk, K. (2003). Taphonomy of the Gravettian site – Kraków Spadzista Street (B). In J. W. F. Reumer J. de Vos and D. Mol (eds.), Advances in Mammoth Research: Proceedings of the Second International Mammoth Conference Rotterdam, 16-20 May 1999, Backhuys, Rotterdam, pp.557–562.

Cikk letöltése

175 Wojtal, P. and Sobczyk, K. (2005). Man and woolly mammoth at the Kraków Spadzista Street (B) – taphonomy of the site. Journal of Archaeological Science 32: 193–206.
176 Wojtal, P., Wilczyński, J., Bocheński, Z. M. and Svoboda, J. A. (2012). The scene of spectacular feasts: Animal remains from Pavlov I south-east, the Czech Republic. Quaternary International 252: 122–141.

Cikk letöltése

177 Yaroshevich, A. (2006). Techno-morphological aspects of microlithic projectile implements: Examples from the levantine Geometric Kebaran and the east European Epigravettian. Archeol.Ethnol. Anthropol. Eurasia 28: 8–17.
178 Yeshurun, R. and Yaroshevich, A. (2014). Bone projectile injuries and Epipaleolithic hunting: new experimental and archaeological results. Journal of Archaeological Science 44: 61–68.

Cikk letöltése

179 Bar-Yosef, O. (2004). Eat what is there: hunting and gathering in the world of Neanderthals and their neighbours. Int. J. Osteoarchaeol. 14: 333–342.
180 Zenin, V. N., Plicht, J. van der, Orlova, L. A. and Kuzmin, Y. V. (2000). AMS 14C chronology of woolly mammoth (Mammuthus primigenius Blum.) remains from the Shestakovo upper paleolithic site, western Siberia: Timing of human–mammoth interaction. Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms 172: 745–750.

Cikk letöltése

181 Zöller, L., Richter, D., Masuth, S., Wunner, L., Fischer, M. and Antl-Weiser, W. (2013). Luminescence chronology of the Grub-Kranawetberg site, Austria. E&G Quaternary Science Journal 62: 127–135.

Cikk letöltése

You may also like...

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *