Kerámia honlap – Cerafim

Afrika egyik legelterjedtebb edénytípusa a benyomkodott díszű kerámia. A mauritániai partoktól Kamerunon keresztül Szudánig megtalálható, már az i.e. 10. évezred második felében megjelenik, és egészen a közelmúltig használatos marad.

Bár első pillantásra ezek a díszek meglehetősen egyformák, az elmúlt fél évszázad során számos regionális csoportot, horizontot sikerült elkülöníteni egy-egy jellegzetes motívumkombináció és abszolút koradatok segítségével. A legnagyobb kollekció a mai Szudán és Niger sivatagain át kanyargó Wadi Howarból származik, ahol több, mint 1800 lelőhelyet azonosított a kölni székhelyű ACACIA interdiszciplináris projekt.

A sok kerámia, minta, lelőhely és kutatás persze típusok és tipológiák erdejébe vezeti az érdeklődőt. Az angol, német és francia kifejezések sűrűjében nem csak kiigazodni nehéz, de a leletanyagban rejlő eredeti viszonyrendszerek is elsikkadnak. Az utóbbi két évtizedben ezért számos kísérlet született egy egységes nevezéktan és tipológia létrehozására. Az északkelet-afrikai kutatás az Isabella Caneva, Elena Garcea, Friederike Jesse és Maria Gatto által tökéletesített osztályozási rendszert használja, ahol a motívumok felvitelének technológiája alapján sorolhatjuk be az egyes cserepeket.

A CerAfIm (Céramique Africaine Impriméehonlap ezt a megközelítést viszi egy lépéssel tovább. A honlapot az afrikai benyomkodott díszű kerámiákkal foglalkozó szakemberek közössége tölti fel tartalommal. Létezését az Aix-Marseille I Egyetem LAMPEA laborjának (Laboratoire Méditerranéen de Préhistoire Europe Afrique) egyik programja biztosítja. Emiatt az URL meglehetősen bonyolult, többszörösen alárendelt elérési út vált honlapcímmé.  Aki viszont tudja, mit keres, könnyen rábukkan a szokásos böngészők segítségével.

A CerAfIm célja, hogy a díszítések leírásához standard eljárásokat és fogalmakat vezessen be, ez által gördülékennyé tegye a kutatók közötti kommunikációt. A motívumkincs vizsgálata a Műveletsor megközelítésen alapul: meghatározza a díszítés készítésének eszközét, a díszítés felvitelének módjait, illetve az így keletkező motívumokat. A honlap felépítése ehhez a vizsgálati módszerhez igazodik. Az olvasó először is választhat, hogy angol vagy francia nyelven szeretne információhoz jutni (ezt minden újonnan megnyitott felületnél külön is megteheti). A tartalmak a blogokhoz hasonló bejegyzések formájában kerülnek fel, a navigációt pedig egy oldalt elhelyezett menü segíti. A menüből elérhető a CerAfIm megszövegezett célja, a munkacsoport által szervezett műhelyek és konferenciák listája, a csoportot alkotó szerzők és intézmények névsora, a témába vágó irodalomjegyzék.

 A menü ezen túl kizárólag a kerámiákról szól. Az első csomópont a minta felvitelének folyamata szerint tagol (Technikák és folyamatok), itt az egyszerű, a váltakozó és a görgetett benyomkodás, illetve az egyszerű és váltakozó bekarcolás technikáit emelik ki. Az egyszerű benyomkodást választva egy újabb elágazáshoz érünk, ahol definíciót kapunk e kifejezésre, és tovább finomodik a tagolás.

A második csomópont a létrehozott motívumokat gyűjti össze, amiket a fenti technikáknak megfelelően osztottak el.  Ha itt az egyszerű benyomkodásnakmegfelelő motívumokra kattintunk, megjelennek az ide tartozó egyes típusok: derékszögű, rézsútos, váltakozó. A derékszögűre kattintva új oldal nyílik, ahol ismét egy definícióval találkozunk, majd a különböző eszközökkel létrehozható, konkrét motívumokról szóló bejegyzések listája következik: fésűvel, háromszögletű pálcával, kerek pálcával, kettős pálcával teljes lenyomat, illetve félkörös lenyomat.

A honlap legkisebb egységeiből, a bejegyzésekből négy típust alakítottak ki. A „Motívum” címűekben a motívum standard leírása, képek és ábrák szerepelnek. A bejegyzés szerkezete egy sémát követ: régészeti példa (leletfotó és a lelet adatai); a lenyomat készítésének módját illusztráló ábra; a készítő eszköz. A „Definíció” kezdetűek egyes technikák és folyamatok meghatározásaiból állnak. A szöveget itt is értelmező ábra kíséri, a bejegyzések végén pedig szószedetben magyarázzák az előforduló szakkifejezéseket. Az „Experimentáció” bejegyzések a motívumok készítésének reprodukcióját mutatják be lépésről lépésre, kísérő képanyaggal. Végül a díszítéshez használt eszközök leírása következik, itt viszont csak szöveges információkkal találkozunk.

Pozitívumok

Leírva persze kissé nehezen követhető, de a valóságban jól strukturált honlapról beszélhetünk, ahol többszintű lista alapján rendszerezték a tartalmakat. A honlaptérkép oldalon a lista a maga teljességében látható, a bejegyzéseknél pedig internetes kenyérmorzsákkal jelölik, hogy épp hol is vagyunk a rendszerben. A bejegyzések szintjén a készítők igyekeznek megőrizni az adatbázis integritását is: egy motívumról szóló bejegyzésben átlinkelhetünk a motívumot készítő eszköz vagy technika leírásához. Szintén sokat segít a képanyag, hiszen ez a kutatás alapvetően vizuális információkkal dolgozik. A sematikus ábrák segítenek tisztán látni az osztályozás logikáját, de talán még fontosabb, hogy valódi leletfotókkal is támogatják a megértést. Ez által a lap egyfajta praktikumként, kézikönyvként is használható. A honlap legnagyobb pozitívuma, hogy az összetett osztályozási sémához idomított webes struktúrát igyekszik létrehozni, ami nagyban megkönnyíti a klasszifikáció megértését, és használatát a kutatás során.

Negatívumok

Épp emiatt a potenciál miatt szembetűnők az egyébként apró hiányosságok. A honlap nyilvánvalóan nincs kész, és tartalma egy ideje nem is frissül. Maga a CerAfIm ebben a formában 2005 óta létezik, a honlapot 2007-ben hozták létre, a korai írások 2010-ben kerültek fel, az utolsó bejegyzések tavaly nyáron születtek, a rövidhírek között pedig aktuális konferenciákra mutató linkek is szerepelnek. Eszerint csak idő (és energia) kérdése, hogy tovább épüljön az adatbázis. Probléma viszont, hogy nem tudni, meddig terjed majd az adatfolyam, hány motívum, hány eszköz és hány típus hiányzik még. Ennek kiküszöbölésére lehetne hasznos egy olyan bevezető/eligazító esszé közlése, ami részletesebben megfogalmazza az afrikai benyomkodott kerámiák kutatástörténetét, jelentősségét, azakat a tudományos problémákat, ami életre hívta a honlapon élő adatbázist – ezekről sehol nem esik részletesen szó. Ugyanitt elférne egy összefoglaltó táblázat vagy ábra arról, hogy hol tart most a kutatás, pontosan milyen osztályozási rendszerhez kell feltölteni az adatokat (az szerepel, hogy Caneva fent említett rendszeréből indultak ki), és mennyi hiányzik még.

Egy másik zavaró tényező, hogy ugyan bőséges képanyag található itt, a méret sokszor kicsi, és a képek közötti navigáció is esetleges. Mivel a honlap nem önálló, hanem az Aix-en-Provence-i Egyetem szerverén fut, elképzelhető, hogy praktikus korlátozó tényezők játszanak közre ebben. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a honlap sok szerző írásaiból és egyéb tartalmaiból áll, így nem meglepő, hogy a képek paraméterei is változatosak.

Összességében egy kis rendszerező munkával még látványosabbá, még inkább érthetővé és még jobban használhatóvá válhat az oldal. A honlap ugyan kifejezetten az ilyen kerámiával dolgozóknak szól, így elméletben nincs szükség ismertető esszére, Caneva táblázatára, vagy látványos, nagy fotókra. A gyakorlatban azonban lehet, hogy igen. Ha a cél a nyelvezet egységesítése és a kommunikáció elősegítése, minden apró fejlesztés közelebb visz az egymást értő társalgáshoz. Pontosan a benyomkodott kerámiák óriási elterjedése az, ami szükségessé teszi ezt, hiszen teljesen más képzettség és preferenciák állnak a Niger mentén dolgozó francia antropológus, és az egyiptomi oázisokban kutató amerikai ősrégész mögött.

Maga az ötlet csillagos ötös, és a kivitelezésben is csak apró, de folyamatos igazításra van szükség – nehezen képzelem el, hogy a CerAfIm működtetői ne így gondolnák. Más kérdés, hogy milyen finanszírozási feltételek mellett kell a honlap szépítésén munkálkodniuk. Mindenesetre követendő példa lehet egyes lelettípusok hasonló online adatbázisának létrehozása minden helyről és minden korszakból.

Benyomkodott díszű kerámiacserép; HSAP 080 lelőhely, a Nílus 4. zuhataga közelében, Szudán. Fotó: Király Attila

Caneva, I., Marks, A. 1990: More on the Shaqadud pottery: evidence for Saharo-Nilotic connections during the 6th – 4th millenium B.C. Archéologie du Nil Moyen4: 11-35.

Gatto, M.C. 2002: Early Neolithic Pottery of the Nabta-Kiseiba area: stylistic attributes and regional relationships. In: K. Nelson et al., Holocene settlement of the Egyptian Sahara volume 2: the pottery of Nabta Playa: 65-79. New York: Kluwer/Plenum

Huysecom, E. et al. 2009: The emergence of pottery in Africa during the 10th millennium calBC: new evidence from Ounjougou (Mali). Antiquity 83: 905–917.

Jesse, F. 2002: Wavy line ceramics: evidence from Northeastern Africa. In: K. Nelson et al., Holocene settlement of the Egyptian Sahara volume 2: the pottery of Nabta Playa: 79-97. New York: Kluwer/Plenum

Jesse, F. 2003: Early ceramics in the Sahara and the Nile Valley. In: L. Krzyżaniak, K. Kroeper, M. Kobusiewicz (szerk.), Cultural markers in the Late Prehistory of Northeastern Africa and recent research: 35-50. Studies in African Archaeology 8. Poznań. Poznań Archaeological Museum.

Keding, B. 2006: Pottery of the Wadi Howar – traditions, transformations and their implications. In: K. Kroeper, M. Chłodnicki, M. Kobusiewicz (szerk.),Archaeology of Early Northeastern Africa. In memory of Lech Krzyżaniak: 235-259. Studies in African Archaeology 9. Poznań. Poznań Archaeological Museum.

You may also like...

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *